Vagy ha így esetleg ismerősebben hangzik: you have been put in the scales and seen to be under weight.
Úgy tűnik, az év vége felé közeledve a politikusok, pártok is hajlamosak a mérlegkészítésre, aminek alkalomadtán meglepő őszinteségi roham lehet a végeredménye. Erről tanúskodik az MSZP nevéhez kötődő kampánykiadvány, Az ellensúly lapja nyíregyházi mutációjának(?) fejléce, amely határozottan azt látszik kommunikálni az olvasó felé, hogy így karácsony előtt megméricskéltük és bizony könnyűnek találtuk magunkat. Másként, némileg túlpörgetett fantáziával: »ha a Fidesz egy hőlégballon, akkor mi olyan trükkös ballaszt vagyunk, amiből mennél többet halmoznak fel, annál magasabban szárnyal a légi jármű«. Pont. Az az MSZP, amelyik az elmúlt év során tökélyre fejlesztette saját (vélt és lehetséges) szövetségeseinek kritikáját, mára elsajátította saját tevékenysége önkritikus szemlélésének a képességét is. Ideje volt. És abszolút konzekvens hozzáállás: ha már a rendszerrel képtelenek bármit is kezdeni (kritikailag), akkor a legjobb, amit tehetnek, hogy magukhoz nyúlnak.
És milyen üzenetet fejez ki ez az attitűd? Például azt, hogy a választások előtt talán már kevesebb, mint négy hónappal az MSZP mintha kifejezetten alátámasztani igyekezne azt a sokak fejében mára komplett elméletté összecsomósodott feltevést, miszerint számukra már régóta nem a győzelemről, csak a (parlamenti) részvételről szól a 2014 áprilisától-májusától számítandó újabb négy(?) év története. Bevallom, magam nem osztom (terjesztem) ezt a legújabb hazai konspirációs teóriát: szerintem a "demokratikus ellenzék" jelenlegi helyzetét az összejátszásnál adekvátabban fejezik ki az olyan fogalmak, mint tékozlás, inkompetencia, tehetetlenség, amelyek legalább olyan jól mennek az MSZP – EGYÜTT-PM vezérkarának tagjaihoz, mint az Armani öltöny.
Persze, most csak légből kapottan vagdalkozom, hiszen igazából fogalmam sincs, hogy pl. az alábbi fotón látható válogatott társaság körében mekkorára becsülhető az Armani-koncentráció. Valahogy nem ez a gondolat merült fel bennem elsőként. Hanem az, hogy Mesterházyt -rossz minőségű képeken- mostanában milyen könnyű összetéveszteni Lázár Jánossal. Meg az, hogy Helmeczy "minden sarkon álltam már" László talán megpróbálhatna egyszer győzelemre hangolt arckifejezést is vágni: egy ügyvédtől ez az elvárható szakmai minimum.
Mindenesetre úgy tűnik, ma ő a megújulás záloga az ellenzéki oldalon, többek között. Meg Jeszenszki András, aki minden bizonnyal jól csinálja, amit kell neki, mert már négy évvel ezelőtt is az volt. Zálog. Most velük demonstrálják a súlytalanság állapotát. Áprilisig lebeghetnek. Azután úgyis valami egészen más jön.